Egy vállalkozás elindítása nincs életkorhoz kötve. Egy jó ötlet és persze kellő önbizalom mellett azért érdemes tisztában lenni a vállalkozás indításával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel is. Milyen vállalkozási formák léteznek? Melyik a legkedvezőbb adózás? Íme a leggyakoribb kifejezések és magyarázatuk, hogy a jogszabályok útvesztőjében ne vesszünk el!
A vállalkozás bevételeinek és költségeinek különbözete. Ez a vállalkozás által elért nyereség, amiből a választott adózási módtól függően kell még adót fizetnünk. Az adózás után maradt nyereséget a döntésünktől függően a tulajdonosoknak ki lehet fizetni (osztalék), vagy visszaforgathatjuk a cég fejlesztésére, későbbi beruházásokra.
Ha cég alapítása mellett döntünk, akkor a választott cégformától függően kötelező valamennyi tőkét a cég részére biztosítanunk. Dönthetünk úgy, hogy ezt nem készpénzben biztosítjuk a vállalkozásunk számára, hanem valamilyen eszköz formájában. Például egy fuvarozó cégbe autót, vagy egy pékségbe dagasztó gépet apportálhatunk.
A beszámoló a cégek által kötelezően elkészítendő számviteli összeállítás. Lényege, hogy segítségével megismerhetjük egy vállalkozás pénzügyi helyzetét. Ebből tudhatjuk, hogy egy cégnek mennyi hitele, tartozása van, mennyi pénzeszközzel rendelkezik, vagy mennyire nyereséges/veszteséges a tevékenysége. Ennek akkor lehet jelentősége, ha egy általunk ismeretlen céggel kötünk szerződést. Ilyenkor érdemes ebből a szempontból is megvizsgálni partnerünket.
Ha nem egyedül szeretnénk vállalkozásba kezdeni, akkor ehhez valamilyen cégformát kell választanunk (bár van egyszemélyes kft. is, a cégeknek legtöbbször több tulajdonosa van). Akármelyik cégformát is választod az alapításhoz ügyvéd segítségét kell kérnünk. Nézzük a legjellemzőbb cégformákat és jellemzőiket
Ahhoz, hogy vállalkozásunk szerződéseket köthessen, bankszámlát nyithasson, nem csak a társasági szerződésre, cégbejegyzésre, adószámra van szükség. Az alapításkor meghatalmazott ügyvezetőnek rendelkeznie kell egy közjegyző, vagy ügyvéd által készített aláírási címpéldánnyal. Hivatalokban, bankban, szerződéskötéskor ezzel tudjuk igazolni, hogy mi vagyunk azok, akik a cég nevében aláírhatnak. Illetve ezen rögzíthetjük, hogy a cégszerű aláíráshoz szükség van-e a cég pecsétjére, vagy pusztán az aláírási címpéldánnyal megegyező aláírásunk lesz a cégszerű aláírás.
Sajnos az is előfordulhat, hogy vállalkozásunk pénzügyei mégsem a tervezett irányba haladnak. Az is megeshet, hogy folyamatosan többet kell költenünk, mint amire a cég bevételei fedezet nyújtanak. Ha a tartozásaink miatt nem tud a cég tovább működni, akkor indítható el a csődeljárás. Ennek az a lényege, hogy igyekezzünk megállapodni azokkal, akiknek tartozunk, későbbi fizetésben, részletfizetésben. Így a csőd nem feltétlen jelenti azt, hogy egy cég megszűnik.
Persze sokszor előfordul, hogy már nem menthető meg a cég, vagy nincs értelme tovább folytatni, és ilyenkor a csődeljárás végén megszűnik. Cégformától függően a tulajdonosok pedig korlátlanul, vagy a cégbe bevitt vagyonuk erejéig kötelesek rendezni a cég tartozásait.
A legegyszerűbb vállalkozási forma az egyéni vállalkozás. Ügyfélkapus hozzáféréssel pár perc alatt elindíthatjuk egyéni vállakozásunkat. Persze jó, ha előre felkészülünk, mert rögtön az elején válaszolnunk kell jó néhány adózást érintő kérdésre is. Egyéni vállalkozóként a vállalkozásunk és magán vagyonunk nem különül el élesen, így ez inkább a kisebb, kezdő, egyszemélyes vállalkozásokat kiszolgáló lehetőség. Nagy előnye a cégekkel szemben, hogy ha úgy adódik, tudjuk a tevékenységünket szüneteltetni.
A cég tulajdonában lévő és működéséhez használt eszközöket értjük alatta. Lehetnek hosszú lejáratú eszközök, amiket jellemzően tovább fogunk használni mint egy év. Ilyenek a tárgyi eszközök (gépek, járművek, ingatlanok), az immateriális javak (például szoftverek) és a befektetett pénzügyi eszközök (például egy másik cégben lévő tulajdondrész). Illetve vannak rövid lejáratú eszközök, mint a készletek, a pénzeszközök és a követelések (például a még ki nem fizetett számláink)
A források mutatják meg, hogy a vállalkozás miből finanszírozta az eszközeit. Vannak saját (amit a tulajdonosok bocsátottak a cég rendelkezésére) és idegen források (pl. a banki hitelek). Vannak rövid lejáratú források (pl. telefonszámla összege) és vannak hosszú lejáratú források (pl. alapítói tőke, hosszú lejáratú hitelek).
Azokat az összegeket, amivel mások tartoznak nekünk, követeléseknek hívjuk. Míg amivel a mi cégünk tartozik másoknak, kötelezettségnek nevezzük.
Egy cég alapításakor a tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére a jegyzett tőkét. Cégformától függően ezt hívjuk alaptőkének (Rt), törzstőkének (Kft) vagy vagyoni betétnek (Bt).
Jogi személy lehet egy cég, alapítvány, társadalmi vagy költségvetési szervezet, ami a saját nevében jogokat szerezhet. Ez a jogi személyiség határolja el a céget az őt képviselő, illetve tulajdonos magánszemélyektől, így jog szerint is elkülönül a cég vagyona, kötelezettségei.
Egy cég beruházásainak megtérülését legegyszerűbben a nettó jelenértékkel számolhatjuk ki. Mivel a befektetésünk egy későbbi időpontban térül meg, csak úgy tudunk valós képet kapni a megtérülésről, ha a kiadások és bevételek egyenlegét a jelenkori értékükön hasonlítjuk össze. Ebben segít a nettó jelentérték számítás. Ha ma befektetek 100 forintot, és egy év múlva 110 forintot kapok vissza (10%-os inflációt feltételezve), akkor nem kerestem semmit, hiszen egy év múlva a 110 Ft annyit ér, mint ma 100 Ft.
Az osztalék az a pénzösszeg, amit egy cég tulajdonosainak fizet a vállalkozás során elért nyereségből. Általában a nyereségnek csak egy részét fizetik ki a cégek osztalékként, hiszen másik részét visszaforgatják a vállalkozás további működésébe, fejlesztésébe. Mivel az osztalékkal a tulajdonosok pénzt vonnak ki a vállalkozásból, ezért jogszabályban meghatározott, mekkora összeg fizethető ki, hogy a cég tartozásaira a fedezetet ne vonhassák el a tulajdonosok (hitelezők védelme).
A számla olyan szigorú számadású bizonylat (sorszámozása folytonos és visszakövethető), amit minden értékesítéskor kötelezően ki kell állítanunk. A számla adattartalmát az áfa törvény írja elő, szerepeltetnünk kell rajta többek között a saját és partnerünk nevét, címét, adószámát, a termék vagy szolgáltatás megnevezését, a fizetendő összeget, az alkalmazott áfa kulcsot, a dátumot.
A számlák készülhetnek papír alapon vagy elektronikusan, de minden esetben a kiállítást követően a NAV online számla rendszerébe meg kell küldeni a számla adatait (számlázó program használatakor ez a megfelelő beállításokat követően automatikusan zajlik). A NAV így naprakész információkkal rendelkezik mind az általunk kiállított, mind a befogadott számlákról, amivel az adócsalásokat igyekeznek minimalizálni. A számlaadási kötelezettséget pedig szúrópróbaszerű vásárlásokkal ellenőrzik, és akár az üzlet bezárását, komoly pénzbírság kiszabását eredményezheti, ha elfelejtünk számlát adni egy tranzakció során.
A szerződés egy garancia arra, hogy amiben megállapodtunk, ahhoz mind a két félnek tartania kell magát. Vagyis ha leszerződtünk 1000 db telefontok gyártására 500 Ft-os darabáron, akkor azokat le kell gyártanunk és szállítanunk a szerződésben meghatározottak szerint. Ezt akkor is meg kell tennünk, ha időközben kiderül, hogy ez nem is annyira jó üzlet. A partnerünknek pedig akkor is ki kell fizetnie a nekünk járó pénzt, ha később rájön, nincs is szüksége ennyi telefontokra. Ha szerződésszegést követünk el, akkor a másik fél jogi útra terelheti a szerződés teljesítését, és követelheti az okozott kár és az elmaradt hasznainak megtérítését. Szerződést nemcsak írásban köthetünk. Sokszor elég, ha szóban megállapodunk, azonban hosszabb távú, nagyobb értékű ügyletek esetén, illetve ha nem ismerjük jól a partnerünket, érdemes írásba foglalnunk a megállapodás részleteit. Bizonyos szerződéstípusok esetén pedig kötelező írásbeliség, például a munkaszerződés, vagy az ingatlan adásvételi szerződés kötésekor.