A pénzvilág szakkifejezéseit akkor is érdemes megismernünk, ha nem a pénzügyi szektorban dolgozunk, hiszen a mindennapi életben is sokszor találkozhatunk ezekkel a szakkifejezésekkel. Beszélhetünk egy cég vagy egy család pénzügyi helyzetéről, vagy akár a globális pénzügyi rendszerekről, ugyanazokat a fogalmakat használjuk. Ha ismerjük az alapvető kifejezéseket, könnyebben megérthetjük a gazdasági - pénzügyi összefüggéseket, ez pedig fontos ahhoz, hogy jobb pénzügyi döntéseket hozzunk. Összeszedtük ezért a leggyakoribb pénzügyi fogalmakat és azok magyarázatát.
Az alapkamat a jegybank irányadó kamata, szokás jegybanki alapkamatnak is nevezni. A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövőbeli kilátásaival függ össze. A magasabb alapkamat segíthet az infláció megfékezésében, azonban visszafogja a beruházásokat, hiszen a hitelezést is megdrágítja. Ezzel ellentétesen az alacsony alapkamat ösztönzi a beruházásokat, de mivel nem ösztönzi az embereket megtakarításra, így az inflációra negatív hatással lehet.
Az államadósság az állam által a múltban felhalmozott tartozásokat jelenti. Általában nem konkrét összegben, hanem a bruttó hazai össztermék (GDP) arányában szokás meghatározni az államadósság mértékét. Amennyiben az állam többet költ, mint a bevételei, akkor nő az államadósság összege, ám ha az elköltött többletforrások nagyobb mértékben növelik a GDP-t, akkor a százalékos aránya csökkeni fog. Mivel az államadósságokat is vissza kell fizetni, így minél magasabb az államadósság aránya, annál nagyobb kiadást jelent a költségvetésnek.
Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszerének egésze. Magában foglalja a központi és helyi kormányzati bevételeket és kiadásokat egyaránt. Fő funkciói, hogy a szükséges bevételek megteremtésével az állam fedezetet nyújtson a közösségi és jóléti feladatainak ellátására. Emellett elősegíti az gazdasági növekedést
A bázis pont a kamatláb 1 százaléka. Amikor 50 bázispontos jegybanki kamat csökkentésről beszélünk, akkor az 0.5%-os mérséklést jelent. Azért használjuk a bázispont kifejezést, mert ha a százalékban kifejezett érték százalékos változásáról beszélünk, félreértésre adhat okot. Ennek egyértelműsítésére használják a bázispont kifejezést.
A bruttó hazai termék (GDP - Gross Domestic Products) adott ország által megtermelt teljes áru- és szolgáltatás kibocsájtást mutatja meg az adott évben. A GDP-t egyrészt a gazdasági növekedés mutatójaként tartják számon, hiszen változásából kiderül, hogy mennyivel nőtt a gazdaság teljesítménye az előző évhez viszonyítva. Másrészt az egy főre vetített GDP-t az országban élők átlagos életszínvonalának összehasonlítására használják.
A BUBOR a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate) rövidítése, és azt jelenti, hogy a különböző kereskedelmi bankok milyen kamat mellett adnak hitelt egymásnak. Van azonnali, 1 hetes, 2 hetes, 1 hónapos, 2 hónapos, 3 hónapos, egészen az éves BUBOR-ig. A BUBOR így tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bankok adott időtávra milyen áron (milyen kamatszint mellett) jutnak pénzhez. A változó kamatozású hitelek, betétek kamatát általában a BUBOR mértékéhez kötik.
A gazdaságpolitika célja, hogy az állam szociális és társadalmi feladatainak, célkitűzéseinek megfelelően működjön. Így célja lehet a fenntartható gazdasági növekedés, az árstabilitás, a teljes foglalkoztatottság, bizonyos iparágak fejlesztése. A gazdaságpolitika fő irányai az alábbiak:
A gazdasági növekedés meghatározására többféle módszer létezik, de a legjobban összehasonlítható az egy főre jutó GDP nettó (vagyis inflációval korrigált) piaci értékének növekedése az adott időszakban. A gazdasági növekedésnek alapvetően kétféle típusa ismert. Az egyik, hogy több erőforrást (munkát, természeti erőforrást) használnunk fel, ami az extenzív növekedést takarja. Az intenzív növekedés pedig azt jelenti, hogy azért nő a kibocsátás, mert nő a termelés hatékonysága.
Az infláció az általános árszint emelkedését jelenti, vagyis, hogy mennyit veszít az értékéből a pénzünk egy év alatt. Az inflációra különböző tényezők hatnak, mint például a gazdaságban elérhető kamatszint, a devizaárfolyamok, az adók növekedése és a nemzetközi inflációs környezet. Ráadásul, ha nem társul az inflációhoz általános recesszió és munkanélküliség, könnyen kerülhet a gazdaság az úgynevezett ár-bér spirálba. Ennek során a magas infláció miatt a dolgozók nagyobb fizetéseket követelnek maguknak, az így keletkezett többletpénz azonban további inflációt gerjeszt a gazdaságban. Az infláció elleni küzdelem komoly kihívás elé állítja a kormányokat, hiszen mivel a kialakulásához is számtalan ok vezet, így a megfékezésére is több megoldás képzelhető el. Mindegyik azonban gazdasági növekedés lassulásához, a beruházások csökkenéséhez vezet. Az infláció mértékét éves és havi bázison is szokás meghatározni. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) méri a hivatalos inflációs adatot, és közzéteszi minden hónapban, mennyi volt az átlagos vásárlói kosár árváltozása az előző havi, illetve az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A kereskedelmi vagy külkereskedelmi mérleg egy ország áru kivitelének (export) és áru behozatalának (import) összehasonlítását jelenti. Az export és import különbsége adja, hogy az adott időszakban külkereskedelmi többlet vagy hiány van. A kereskedelmi mérleg önmagában nem mutatja meg egy ország gazdasági helyzetét, azonban közvetlen hatással van az árfolyamok mozgására. A külkereskedelmi mérlegből sokat tudhatunk meg egy ország gazdaságáról, például mely jellemző árucsoportok találhatóak az export és melyek az import oldalon.
A költségvetési hiány azt jelenti, hogy az állam kiadásai mennyivel haladják meg a bevételeit. Amennyiben nő a költségvetési hiány, a kormányoknak növelniük kell a bevételeiket (például adóemeléssel), vagy csökkenteniük kell a költségeiket. A költségvetési hiány emeli az államadósságot, ami tovább ronthatja a következő évek mérlegét.
Magyarországon kétszintű bankrendszer működik, ami azt jelenti, hogy a rendszer felső szintjén a jegybank áll, amelynek üzleti banki funkció nincsenek, és nem profit érdekelten működik. Az alsó szinten állnak a kereskedelmi bankok, ők vannak kapcsolatban a lakossággal és a vállalkozásokkal. Magyarországon a jegybank feladatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el. Főbb feladatai a monetáris politika megvalósítása, az árstabilitás megteremtése, a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése.
A makrogazdaság az egész gazdaságot lefedi, egész országok vagy régiók egészének gazdasági teljesítményét és folyamatait vizsgálja. A legfontosabb makrogazdasági mutatók a GDP, az infláció, a munkanélküliség, a kereskedelmi mérleg és az államadósság. A makrogazdasági mutatók fontosak az országok gazdasági helyzetének és gazdaságpolitikájának megértésében.
A munkanélküliségi ráta azon munkavállalók aránya, akik képesek és hajlandóak dolgozni, de nem találnak munkát. Minél nagyobb a munkanélküliség egy gazdaságban, annál kevesebben kapnak fizetést, így annál kevesebben tudnak termékeket vásárolni, szolgáltatásokat igénybe venni, ami újabb munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Ha megszűnik a munkanélküliség, az sem jó, hiszen így a vállalkozások nem találnak új munkaerőt, ha növekedni szeretnének.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a betétesek védelmére létrehozott alap. Célja, hogy egy esetleges bankcsőd esetén is biztonságban tudhassuk megtakarításainkat, az OBA ugyanis 100.000 euró, illetve annak megfelelő forint összegig kifizeti számunkra a bajba jutott pénzintézetnél tartott pénzünket.
A recesszió a gazdasági aktivitás csökkenését jelenti. Recesszióról akkor beszélünk, ha a bruttó hazai termék (GDP) legalább két egymást követő negyedévben csökken az előző negyedévhez képest. A recesszió veszélye, hogy növeli a munkanélküliséget, csökken a fogyasztás, ami újabb vállalkozásokat ránthat magával. A következmény: tovább nő a munkanélküliség, és a gazdaság egy lefelé tartó spirálba is kerülhet.