Sokan mondják, hogy a pénz nem boldogít, de azért azt leszögezhetjük, hogy jó ha van. A megtakarítás pedig segít abban, hogy bármilyen élethelyzetben magabiztosabbak legyünk. A megtakarítás meghatározó része a pénzügyi tudatosságnak, és ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a témát, fontos, hogy ismerjük a legfontosabb kifejezéseket. Ezért összeszedtük a legfontosabb, megtakarítással kapcsolatos fogalmakat. Röviden és érthetően bemutatjuk a kamat, hitel, letét, hozam, kockázat, tőzsde, portfólió, részvény, kötvény és diverzifikáció fogalmakat, hogy jobban megértsük és tudatosabban kezelhessük a megtakarításainkat is.
A befektetési alapkezelők olyan vállalkozások - jellemzően bankok és brókercégek -, amelyek az ügyfelek pénzét összegyűjtik és befektetik azokat az alap céljának megfelelően. Az alapok lehetnek például részvény-, kötvény-, ingatlan-, árupiaci alapok. Az alapkezelők befektetési stratégiákat dolgoznak ki, menedzselik a portfóliónkat, folyamatosan figyelik a piaci folyamatokat és a befektetők számára hasznos információkat nyújtanak. Az alapkezelők különböző költségeket számítanak fel az ügyfeleiknek tevékenységükért. A befektetési alapok előnye, hogy lehetővé teszik a kis befektetők számára is, hogy diverzifikált befektetési portfóliókat építsenek fel, amire egyénileg nem lenne esélyünk. Hosszú távon akár jelentős hozamra is szert tehetünk, miközben a kockázatainkat csökkenti, hogy szakértő kezekben tudhatjuk megtakarításunkat. Az alapkezelők nyilvánosan közzéteszik a múltban elért hozamaikat, azonban ez nem jelent garanciát arra, hogy a jövőben mekkora nyereséget tudnak elérni a befektetéseik által.
A befektetés azt jelenti, hogy a megtakarításunkat olyan pénzügyi, vagy reál befektetésbe tesszük, amiről azt reméljük, hogy idővel többet fog érni, vagyis a megtakarított pénzünkkel is pénzt tudunk keresni. A befektetések általában hosszú távúak. Nincsen garancia arra vonatkozóan, hogy a pénzünk többet ér a jövőben, tehát az is előfordulhat, hogy a pénzünket teljesen elveszítjük, mert olyan eszközbe fektettünk, ami később nem ér semmit, és az is megtörténhet, hogy akár a tízszeresét fogja érni pár éven belül. A pénzügyi befektetés azt jelenti, hogy valamilyen pénzügyi terméket (részvényt, kötvényt vagy esetleg üzletrészt) vásárolunk, a reál befektetés pedig azt jelenti, hogy valamilyen értékálló tárgyba (arany, ingatlan) fektetjük a megtakarításunkat.
A hozam az a pénzösszeg, amelyet befektetésünk nyereségként termel. Általában százalékos formában, éves szintre vetítve számítva ki, amely lehetővé teszi, hogy összehasonlíthassuk a különböző befektetéseket. Nem azonos a kamattal, mert a kamat a kölcsönadott pénzünk után járó “kölcsönzési díj”, míg a hozam az az összeg amennyivel a tőkénk nő a befektetés által. Míg az előbbinél a tőkénk értéke nem nő a kamat által, az utóbbinál a hozam megnöveli (vagy akár csökkentheti) a befektetett pénzünket. A hozam mellett fontos, hogy a különböző lehetőségek kockázatát is összehasonlítsuk. A magasabb hozam általában magasabb kockázatot is jelent.
Az általános árszínvonal emelkedése, amely a pénz értékének csökkenését jelenti és befolyásolhatja a megtakarítások értékét. Befektetési döntéseinknél érdemes az aktuális és a várható inflációs trendekre is tekintettel lennünk.
A kincstárjegy olyan állampapír, amelyet az állam bocsát ki és amelyet a lakosság vásárolhat. A kincstárjegy vásárlásával gyakorlatilag az államnak kölcsönzünk pénzt, amiért cserébe kamatot kapunk. A kincstárjegyek általában rövid lejáratúak és a hozamok általában az inflációval arányosan változnak, így reálhozamot (infláció feletti) nem is mindig lehet velük elérni. Cserébe az állampapírok megbízhatóak, hiszen az állam garantálja a befektetők pénzének biztonságát. Könnyen eladhatók, árfolyamuk pedig stabil, így ha szükségünk van a befektetett pénzünkre, a kincstárjegyeket azonnal el tudjuk adni. Könnyen hozzáférhetőek, például bankokban, postákon is megvásárolhatóak. Ügyfélkapus hozzáféréssel akár online adhatjuk, vehetjük kincstárjegyeinket, közvetítő nélkül, így megspórolhajtuk az extra jutalékokat is.
A befektetések mindig kockázattal járnak, és bármilyen megtakarítási forma mellett is döntünk, tisztában kell lennünk annak várható kockázatával. Ökölszabály, hogy a nagyobb kockázat általában magasabb hozam lehetőségével jár együtt, míg az alacsony kockázatú befektetések reálhozama a nullához közelít.
Mindig a megtakarítási céljaink és pénzügyi helyzetünk ismeretében kell döntenünk, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni pénzügyi befektetéseink terén. Ha kombináljuk a rövid és hosszú távú megtakarításokat, és többféle befektetésünk is van, akkor csökkenthetjük a kockázatunkat. Amennyiben nem vagyunk pénzpiaci szakértők, érdemes szakember tanácsát is kikérni egy-egy befektetési forma tényleges kockázatával kapcsolatban.
A kötvény egy olyan értékpapír, ami hitelviszonyt testesít meg. A kötvény névértéke azt jelenti, hogy ekkora összegű kölcsönt adtunk a kötvény kibocsátójának, aki ezért kamatot fizet nekünk.
A kibocsátó szerint megkülönböztetünk vállalati kötvényeket és az állam által kibocsátott állampapírokat. Utóbbiak a legkevésbé kockázatos befektetések közé tartoznak, de a kötvények amúgy is kevésbé kockázatos befektetésnek számítanak.
A kötvények általában egy meghatározott időtartamra szólnak, kamatot pedig meghatározott időközönként fizetnek. Vannak rövid (1-3 év), középes (3-10 év), és hosszútávú (10+ éves) lejáratú kötvények. Természetesen a kötvények eladhatóak bármikor, az aktuális árfolyamuk azonban sok mindentől függ.
Vannak fix és változó kamatozású kötvények, illetve az úgynevezett elemi kötvények (pl. diszkont kincstárjegy), amik nem fizetnek kamatot, azonban olcsóbban vásárolhatjuk meg, mint a kötvény névértéke.
Összességében elmondható, hogy a kötvények lehetnek jó befektetési lehetőségek kevésbé kockázatos megtakarításaink számára. Azonban fontos megemlíteni, hogy az infláció hatására a kötvények hozama lehet, hogy nem fogja tartani a lépést a pénzromlással.
A megtakarítás lényege, hogy meghatározott időnként félre tudjunk tenni későbbi céljaink megvalósítására, vagy váratlan kiadásaink fedezésére. Fontos, hogy mindig tudatosan tervezzük meg, milyen célból teszünk félre, és ennek a célnak megfelelően válasszunk megtakarítási formát. Rövid távú célok eléréséhez, és vészhelyzet esetére legyenek olyan megtakarításaink, amihez könnyen hozzáférhetünk, és nem veszítünk jelentős összeget, ha hozzá kell nyúlnunk. Hosszabb távú céljaink megvalósításához, mint a lakásvásárlás, vagy a nyugdíj előtakarékosság, speciális termékek közül is választhatunk, melyek a biztos hozam mellett extra adókedvezményeket is biztosítanak számunkra. Így fontos, hogy mindig az élethelyzetünknek és céljainknak megfelelően válasszunk a megtakarítási lehetőségek közül.
Az osztalék egy részvényből származó jövedelem, amelyet a cég fizet a részvényeseinek. Az osztalék összege általában a cég adott évi eredményétől és a részvények számától függően változik, így előzetesen nem tudható, hogy mekkora összegű osztalékot kaphatunk a részvényeink után.
Az öngondoskodás az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk a saját anyagi biztonságunk érdekében. Az öngondoskodás célja, hogy pénzügyi függetlenségünket megőrizhessük váratlan események, nem tervezett egészségügyi kiadások kapcsán, vagy az állami nyugdíjat kiegészíthessük saját, hosszú távú megtakarításainkkal. Fontos, hogy az öngondoskodás minél előbb kezdődjön, és ne csak a 40-es vagy pláne az 50-es éveinkben, hogy a megtakarításainknak hosszú távon kamatozzanak és elég időnk legyen céljaink elérésére.
A portfolió egy befektető különböző típusú, hozamú, kockázatú befektetéseinek összessége. A portfolió jelentősége abban áll, hogy mindenkinek magának kell a saját portfolióját összeállítania, annak megfelelően, hogy a megtakarításait mire kívánja felhasználni. A céljainknak megfelelően érdemes a különböző kockázatú és futamidejű befektetések között választani, megosztani közöttük a megtakarításainkat.
A reálhozam egy befektetés tényleges hozamát jelenti, amelyet a befektetési időszak alatt az infláció figyelembevételével számítanak ki. Az infláció a pénz értékének csökkenését jelenti az idő múlásával, magas inflációs környezetben az el nem költött pénzünk értéke gyorsan csökken. A befektetéseink reálértéke is akkor tud megmaradni, ha azok hozama meghaladja az inflációt, vagyis a reálhozama pozitív .
A részvény egy tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélkül értékpapír. A vállalat részvényének megvásárlásával a cég tulajdonosaivá is válunk. Ezáltal jogosultak leszünk a cég nyereségéből részesedni (osztalék), és részt vehetünk a cég döntéshozatalában, de csak annyi szavazati jog illet meg minket, mint amekkora tulajdoni részt a részvényeink összértéke képvisel. Vannak zártkörűen jegyzett részvények, amelyeket csak bizonyos személyek vásárolhatnak meg, de ha a részvényeket bevezetik a tőzsdére, akkor bárki tulajdonosává válhat az adott cégnek. A részvényekkel az osztalékon kívül is lehet hozamot elérni. A tőzsdén jegyzett részvény árfolyam a cég jelenlegi és jövőbeli teljesítményét, valamint a keresleti-kínálati viszonyokat is tükrözi. Így ha sikerül alacsony árfolyamon részvényt vásárolnunk majd azt magasabb árfolyamon eladni, akkor ezáltal is hozamot realizálhatunk a befektetésünkön. Azonban az árfolyamok gyakran változnak, és olykor igen jelentős mértékben, ezért a részvényárfolyamok változására spekulálni nagyon kockázatos befektetés.
A tőzsde tulajdonképpen egy központosított piac. A tőzsdén nagyon sok és nagy értékű adás-vétel zajlik. A piac törvényszerűségei szerint egy termék vagy szolgáltatás árát a piaci kereslet és kínálat találkozása alakítja ki a legpontosabban, így a tőzsdén kialakuló árakat a tőzsdén kívüli ügyleteknél is elfogadják viszonyítási pontnak. A tőzsdéken csak a tőzsdeügynökön (alkusz) vagy tőzsdei üzletkötőkön (bróker) keresztül üzletelhetünk. A különbség köztük annyi, hogy míg az alkusz egy független fél, aki csupán közvetít eladó és vevő között, addig a bróker a megbízója érdekeit személyesen képviseli.
A legismertebbek az értékpapír tőzsdék, ahol részvényekkel és kötvényekkel, valamint egyéb pénzügyi eszközökkel lehet kereskedni, de ezen kívül vannak árutőzsdék, devizatőzsdék, határidős tőzsdék és legújabban kriptotőzsdék is.