A bankok és pénzügyi intézmények az életünk szerves részévé váltak, és fontos szerepet játszanak a gazdaság működésében. Ahhoz, hogy pontosan értsük, hogyan működik a bankrendszer, miként befolyásolja mindennapi életünket, fontos, hogy ismerjük az ezzel kapcsolatos fogalmakat. Összegyűjtöttük ezért a bankrendszerrel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és magyarázatukat.
A Magyar Nemzeti Bank 2020. március 2-án indította el Magyarországon az AFR rendszert. A rendszer lényege, hogy a legfeljebb 10 millió forintos elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások az év minden napján 0-24 óráig 5 másodperc alatt teljesülnek. Az AFR rendszer ráadásul lehetőséget biztosít úgynevezett másodlagos azonosítók regisztrálására bankunknál. Az e-mail címünk, a telefonszámunk vagy az adószámunk is lehet másodlagos azonosító. Így az AFR rendszerben a bankszámlaszám helyett az utalás címzettjének másodlagos azonosítóját is megadhatjuk. A tranzakciók során az ügyfelek személyes adatait és bankszámla információit bizalmasan kezelik.
A bank a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére feljogosított pénzintézet. A bank számos szerepet tölt be a modern gazdaságban, mint például betétek, kölcsönök kezelése, valamint pénzügyi tanácsadás nyújtása.
Magyarországon banki tevékenységet csak a Magyar Nemzeti Bank által kiadott banki engedéllyel rendelkező vállalkozás végezhet. Az engedélyezés során a jelentkezőnek be kell mutatnia az üzleti tevét, valamint bizonyítania kell, hogy a szükséges pénzügyi források a rendelkezésére állnak. A jelöltnek ezen felül biztosítania kell a megfelelő személyi, szervezeti és technikai feltételeket, rendelkeznie kell a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges szabályzatokkal. A banki engedély kiadása után a banknak folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályoknak és a felügyeleti előírásoknak.
A bank szerepe kritikus fontosságú a gazdaság szempontjából, mivel a pénzügyi rendszer stabilitása és hatékonysága nagyban függ a működésétől.
A bankfelügyelet feladata a bankok tevékenységének ellenőrzése, felügyelete és szabályozása annak érdekében, hogy biztosítsa a bankrendszer stabilitását és megóvja az ügyfelek érdekeit. A bankfelügyelet célja, hogy megelőzze a banki válságokat, biztosítsa a bankrendszer stabilitását, és garantálja, hogy a bankok megfelelnek egyebek mellett a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályoknak.
A bankfelügyelet ellenőrzi a bankok pénzügyi állapotát, a kockázatkezelési stratégiáját, valamint azt, hogy betartják-e a működésükre vonatkozó jogszabályokat. A bankfelügyeleti hatóságok elvégzik a bankok átvilágítását és ellenőrzéseit, ha szükséges, intézkedéseket hoznak, és akár a bank működési engedélyét is visszavonhatják.
A bankfelügyeletnek fontos szerepe van a pénzügyi piacok és a gazdasági stabilitás megőrzésében is, mivel az esetleges banki problémák nagyon gyorsan átgyűrűzhetnek további bankokra és akár a teljes gazdaságra is.
Az egyszintű bankrendszer olyan pénzügyi rendszer, ahol a központi bank nemcsak a jegybanki feladatokat látja el, hanem kereskedelmi bankok funkcióit is. Az egyszintű bankrendszerben a vállalkozások és a lakosság közvetlen kapcsolatban állnak a központi jegybankkal. Az egyszintű bankrendszer előnye, hogy a jegybank közvetlenül tud beavatkozni a pénzügyi rendszerbe, és nem szükséges különböző eszközökkel a kereskedelmi bankokat és más piaci szereplőket ösztönöznie. Az egyszintű bankrendszerben a pénzügyi stabilitás nagyon függ a jegybank tevékenységétől, és amennyiben az nem tud a kormányzattól teljesen függetlenül működni, akkor a monetáris politika céljai is háttérbe szorulhatnak.
Továbbá, ha a jegybank látja el a kereskedelmi banki funkciókat, hitelezési gyakorlatában csak kisebb kockázatokat vállalhat, mint azt egy kereskedelmi bank tenné. Ez csökkenti a beruházások mennyiségét, lassítja a gazdasági fejlődést.
Mindezen hátrányok miatt a legtöbb fejlett országban a jegybank és a kereskedelmi bankok szétválasztása, vagyis a kétszintű bankrendszer az elfogadott gyakorlat.
A jegybank fő feladatai:
Ezen kívül a jegybankok fontos szerepet játszanak a nemzetközi pénzügyi rendszerben, együttműködnek más jegybankokkal és pénzügyi intézményekkel az egész világon.
A kereskedelmi bankok nyújtanak pénzügyi szolgáltatást cégeknek és a lakosságnak. Főbb feladatai közé tartozik a betétek és hitelek kezelése, a lakossági és vállalati pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. Az elnevezés a bank és a gazdaság, kereskedelem szoros kapcsolatából következik, valamint kifejezi, hogy a bank is üzleti vállalkozás.
A kétszintű bankrendszer, mint a neve is mutatja, két egymásra épülő szintből áll. A felső szinten a jegybank vagy központi bank van, melynek feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a jogszabályi környezet megteremtése. Szintén a jegybank feladata az általa felügyelt második szinten elhelyezkedő kereskedelmi bankok ellenőrzése. A kétszintű bankrendszer lehetővé teszi a gazdaság számára a pénzügyi mozgástér szabályozását. A jegybanknak nem kell közvetlenül beleavatkoznia a piaci folyamatokba, így a gazdasági verseny torzítása nélkül tudja monetáris politikai céljait megvalósítani, és a pénzügyi stabilitást garantálni.
A kötelező tartalékráta azt jelenti, hogy a bankoknak a betétek hány százalékát kell megtartaniuk készpénz, vagy bankközi betét formájában, hogy biztosítsák a betétesek kifizetéseinek fedezetét. A kötelező tartalékrátát a Magyar Nemzeti Bank állapítja meg, értékét pedig rendszeresen felülvizsgálják a gazdasági és pénzügyi környezet változásainak figyelembevételével. A kötelező tartalékráta módosításán keresztül az MNB képes a forgalomban lévő pénzmennyiséget szabályozni, hiszen minél alacsonyabb a kötelező tartalékráta annál több pénzt tudnak a bankok kihelyezni. Magas inflációs környezetben az MNB növeli a kötelező tartalékrátát, így a bankoknak több pénzt kell tárolniuk, így csökken a gazdaságban rendelkezésre álló pénzmennyiség, ami csökkenti az inflációs nyomást.
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el a jegybank feladatait. Az MNB legfőbb célja - hasonlóan a legtöbb modern jegybankhoz - az árstabilitás elérése és fenntartása, valamint a forint, mint fizetőeszköz értékének megőrzése. A Magyar Nemzeti Bank önálló és független intézmény. Az MNB felelős a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működésért. Kezeli az ország devizatartalékát, és kibocsátja a hazai fizetőeszközünket.
Az MNB további vállalt célja, hogy hozzájáruljon a lakosság és különösen a fiatal korosztályok pénzügyi tudásának fejlesztéséhez.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a betétesek védelmére létrehozott alap, mely a meghatározott mértékig kártalanítja a betéteseket abban az esetben, ha a hitelintézet fizetésképtelenné válna. Jelenleg az OBA 100.000 euró, illetve annak megfelelő forint összegig kifizeti számunkra a bajba jutott pénzintézetnél tartott pénzünket, akár cégként, akár magánszemélyként helyeztük el.
A pénzügyi szolgáltatók, olyan a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézmények, melyek jogosultak pénzügyi tárgyú szerződések megkötésére. Ilyen például a kölcsön, lízing, kezesség, engedményezés. Üzletszerűen, azaz rendszeresen és jövedelemszerzés céljából ilyen tevékenységeket csak az MNB engedélyével rendelkező pénzügyi szolgáltatók végezhetnek Magyarországon. A bankokon kívül így pénzügyi szolgáltatás nyújtására lehet jogosult a lakástakarékpénztár, a magán- és önkéntes nyugdíjpénztár, a követeléskezelők, a Posta és a Kincstár. De pénzügyi szolgáltatónak számítanak a valutaváltók, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, a közvetítők. A bankon kívüli pénzügyi szolgáltatók csak bizonyos pénzügyi szolgáltatások végzésére rendelkeznek engedéllyel.
