Akár tetszik, akár nem, mindenki fizet adót. Ha fizetést kapunk, vagy csak a boltban intézzük a bevásárlást, adót fizetünk, amit az állam a közfeladatok (oktatás, egészségügy, nyugdíjak, rendőrség, stb.) finanszírozására fordít. Mivel zsebbevágó a kérdés, ezért fontos tisztában lennünk azzal, hogy például mikor mennyi adót kell fizetnünk, mi a különbség a nettó és bruttó fizetés között. Ezért összegyűjtöttük a leggyakrabban használt kifejezéseket és a magyarázatukat, hogy segítsünk eligazodni az adózás bonyolult és gyakran változó világában.
Az adó olyan pénzbefizetés, amit magánszemélyek, vagy jogi személyek (pl. cégek) jogszabályi előírások alapján kötelezően fizetnek az államnak vagy az önkormányzatnak. Ha valamilyen bevételünk keletkezik, akkor általában annak valamekkora részét be kell fizetnünk az állam kasszába, hogy az állam finanszírozni tudja az ország életéhez nélkülözhetetlen fontos kiadásokat, mint például a közoktatás, az egészségügy, a rendőrség működését, a nyugdíjak kifizetését, illetve az állam saját kiadásait. Nagyon sokféle típusú adót kell fizetni, de a legfontosabbak:
Minden típusú adónál lehetőség van adókedvezményeket igénybe venni. Ezeket azért találták ki, hogy bizonyos társadalmi csoportokat (fiatalok, első házasok, családosok, kis vállalkozók) segítsenek azzal, hogy csökkentik az adóterheiket. Mindig érdemes tisztában lennünk azzal, hogy az általunk fizetendő adóból milyen adókedvezmények illethetnek meg, és milyen feltételekkel vehetjük azt igénybe. Például ha az iskola elvégzését követően munkába állunk, akkor jó eséllyel igénybe tudjuk venni a 25 éven aluliak személyi jövedelemadó mentességét. Ehhez azonban a munkáltatónál előre nyilatkoznunk kell, hogy az adókedvezményt érvényesíteni tudják és ne vonják le a bruttó fizetésből az szja-t. Amennyiben nem adjuk le időben ezt a nyilatkozatot, akkor csak utólag - ami lehet akár 1 évvel később - tudjuk visszaigényelni ezt az összeget. Ingatlanvásárlás esetén is többféle kedvezmény illethet meg (pl. illetékmentesség), amiről szintén nyilatkoznunk kell.
Az áfa (általános forgalmi adó) olyan adó, amit minden termék és szolgáltatás után fizetnünk kell. Az adót mindig a termék gyártója, forgalomba hozója, illetve a szolgáltató számítja ki és fizeti meg az általa hozzáadott érték után, amit utána ránk hárít: ki kell fizetnünk ezt az adót a termék vagy szolgáltatás árával együtt.
Így végső soron amikor kenyeret, tejet veszünk, vagy koncertre, moziba megyünk, a vásárolt termék vagy szolgáltatás árán felül megfizetjük az áfát is. Ez az adónem a teljes hazai költségvetési bevételek több mint 30%-át adja, így az államnak ez a legfőbb bevételi forrása. A legtöbb termék és szolgáltatás után 27% az adó mértéke Magyarországon, ami egész Európában a legmagasabb. Bizonyos árucsoportok után 18% az adó (pl. pékáruk, tejtermékek), néhány dolog után pedig még kedvezményesebb, 5% az adókulcs (pl. internet, gyógyszerek, könyv, újság, sertéshús, hal, szállás). Illetve van néhány olyan szolgáltatások is, amik után egyáltalán nem kell áfát fizetni (oktatási, egészségügyi szolgáltatások) és a legkisebb vállalkozások szintén választhatják, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat áfa nélküli áron értékesítik (ezt hívják alanyi adómentességnek).
A nettó munkabér az, amit készpénzben vagy utalással kapunk a cégtől. A bruttó munkabér pedig a munkaszerződésünkben szereplő összeg, amiben megállapodtunk a munkáltatóval. A bruttó munkabérből személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot kell levonni, így ezek különböze adja ki a nettó munkabért. A személyi jövedelemadó kulcsa jelenleg 15%, de számos adókedvezmény igénybevételére van lehetőség. A társadalombiztosítási járulék jelenleg 18,5%, de ezt a családi adókedvezmény összege csökkentheti. Így előfordulhat az is, hogy a bruttó bérünk megegyezik a nettó bérrel, ha pedig nem vagyunk jogosultak semmilyen adókedvezményre, akkor a nettó fizetés a bruttó fizetés 66.5%-a lesz (15+18,5=33,5% a levonás). Érdemes már egy állásinterjú előtt is tisztába kerülni a minket megillető adókedvezményekkel, hiszen így tudhatjuk meg, hogy a bruttó összegből mekkora nettó keresetre számíthatunk. Érdemes az , interneten olyan bérkalkulátort keresni, ahol a ránk vonatkozó adókedvezményeket be tudjuk állítani, így pontosan kiszámíthatjuk, mennyi adót, járulékot fognak levonni a bruttó munkabérből.
Magánszemélyek és vállalkozások által a helyi önkormányzat rendeletei alapján fizetett helyi adó. Minden önkormányzat - jogszabályi keretek között - saját hatáskörében dönthet, hogy milyen adókat vet ki, milyen adómértékkel, illetve milyen kedvezményeket ad. A településünkön lévő helyi adókról a település önkormányzatánál, vagy annak honlapján szerezhetünk legkönnyebben információkat. Példaképpen néhány helyi adó:
Az illeték egy speciális állami bevétel, egészen 2011-ig az különböztette meg az adóktól, hogy az illeték megfizetéséért közvetlen ellenszolgáltatást járt, szemben az adófizetéssel. Most már csak az eljárási illetékeknél van ez így, a többi illeték csak nevében különbözik az adóktól. Nézzük mikor kell illetéket fizetni a mindennapokban:
A járulék abban különbözik az adóktól, hogy a járulékból befolyt bevételeket valamilyen konkrét feladat végrehajtására lehet felhasználni, szemben az adóbevételekkel, amelyekből az állam döntése szerinti kiadásait fedezheti. Jelenleg társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a jövedelmek után (ezt dolgozók esetében a munkáltató állapítja meg és vonja le), illetve egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha nem vagyunk biztosított (pl. ha befejeztük az iskolát, de még nem találtunk munkát, akkor magunk után kell fizetni). Mindkét járulék a társadalombiztosítási költségek fedezetére szolgál, ebből fizeti az állam a nyugdíjakat és az egészségügyi kiadásokat.
Az alkohol, az üzemanyagok és dohánytermékek forgalma után fizetett adó. A magyar költségvetésben az áfa és a személyi jövedelemadó után ez a harmadik legnagyobb tétel. Hasonlóan az áfához, a vállalkozásoknak kell ezt bevallania és megfizetnie, azonban a tételt a fogyasztóra hárítja: a termék árával együtt ezt is nekünk kell fizetnünk, ha jövedéki terméket vásárolunk.
Nem elég azt tudnunk, hogy mennyi lesz a nettó bérünk a bruttó bér alapján, azzal sem árt tisztában lenni, hogy a munkáltatónak még a bruttó béren felül is vannak kiadásai. Ez azért fontos, mert munkánkkal legalább ennyi értéket kell előállítanunk a cégnek, hogy megérje számára az alkalmazásunk. Jelenleg a bruttó béren felül a munkáltatónak 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a bruttó munkabér alapján. Ebből is érvényesíthetőek kedvezmények: ha 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonyunk (mert például először vállalunk munkát), vagy szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatnak, akkor kevesebb szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a munkáltatónak. Ez azért előnyös, mert így kevesebbe kerülünk a cégnek, és egy állásinterjúnál jól jöhet.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) alaptevékenysége az adók, illetékek, vámok beszedése, az ezekkel összefüggő jogszabályok betartatása, valamint a tájékoztatás. Feladatai közé tartozik a bevallások feldolgozása és ellenőrzése, valamint a szabályszegések büntetése is. Ezért bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörökkel is rendelkezik. A NAV egyre inkább segíti a vállalkozások működését, magánszemélyek adózását. Célja nem a büntetés, csak a fizetendő adó helyes megállapítása és beszedése. Adózási és egyéb információkkal látja el a hozzá fordulókat, a bevallások elkészítéséhez bevallás tervezeteket készít, amennyiben tartozásunk, van figyelmeztető üzeneteket küld. A legújabb fejlesztések lehetővé tették, hogy ügyfélkapus belépés után akár online bankkártyával is rendezni lehessen a magánszemélyek és egyéni vállalkozók adótartozásait.
A személyi jövedelemadót (szja) a magánszemélyek fizetik a jövedelmeik alapján. Többek között az alábbi jövedelmek után kell személyi jövedelemadót fizetni:
A személyi jövedelemadó bevallást minden évet követően május 20-áig kell elkészíteni, amihez segítséget a NAV által elkészített bevallás tervezet adhat. Ebben már szerepelnek az olyan jövedelmek amit munkáltatóktól, vállalkozástól kaptunk. Így csak akkor kell kiegészítenünk, ha volt olyan jövedelmünk, ami nem szerepel a bevallásban, illetve, ha olyan adókedvezményre vagyunk jogosult, amit korábban nem, vagy nem a maximális mértékben vettünk figyelembe. A személyi jövedelemadó bevallással egyidejűleg dönthetünk a személyi jövedelemadónk 1+1%-ának a felhasználásáról is. 1%-ot az erre jogosult civil szervezetek részére, míg a másik 1%-ot egyházak vagy költségvetési előirányzatok javára ajánlhatunk fel, így segítve a munkájukat.
Ha vállalkozás indítását fontolgatjuk, akkor mindenképp érdemes egy szakembert felkeresnünk, aki segít eligazodni abban, hogy vállalkozásunkhoz, elképzeléseinkhez melyik adónem biztosítja a legkedvezőbb adózást. Többféle cégforma, és számos adózási mód közül választhatunk, amit az alapján érdemes meghatározni, hogy mivel szeretnénk foglalkozni, mekkora árbevételre és nyereségre számítunk, szükségünk lesz-e alkalmazottakra, vagy külső tőke (hitel vagy befektetők) bevonására.