Adósságkezelés, kintlévőségkezelés, követeléskezelés - ezek a kifejezések mind a lejárt teljesítési határidejű tartozások beszedését, illetve azok beszedésének megkísérlését jelentik. A lejárt tartozás jellemzően hitelezésből (azaz utólagos fizetési kötelezettségből eredően) keletkezik, amely keletkezhet pénzzel, szolgáltatással vagy áruval kapcsolatos fizetési kötelezettségből. Lejárt tartozásnak tekintjük a követelést, ha a számla (mely vonatkozhat a teljes összegre vagy pl. havi törlesztőrészletre) kifizetésének határideje elmúlt, és az adós valamilyen oknál fogva nem fizette ki azt a hitelezőnek.
Olyan követelés, amelyet az adós elismert, de kifizetése belátható időn belül nem valószínű, mert az elrendelt végrehajtás vagy felszámolás során nincs rá fedezet, vagy bíróság előtt nem lehet érvényesíteni (elévült). Ezzel azonban maga a követelés nem szűnik meg, azaz továbbra is jár a jogosultnak szerződés szerint, csak annak megfizetése bíróság előtt már nem kényszeríthető ki.
Családi csődvédelmi eljárást vagy másnéven magáncsődvédelmet az olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére. A magáncsődvédelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása a cél.
Az engedményezés során az eredeti jogosult (az eladó vagy szolgáltató) a felé fennálló tartozást harmadik személyre – egy követeléskezelő cégre – ruházza át minden joggal és kötelezettséggel egyetemben. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban már nem az eredeti eladó vagy szolgáltató felé tartozik az ügyfél, hanem a követeléskezelő lesz illetékes a tartozással kapcsolatban.
A fizetési meghagyásos eljárás egyszerűsített jogi eljárás, melyben nem kerül sor bírósági tárgyalásra. A fizetési meghagyási kérelem kibocsájtása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hatáskörébe tartozik. Hivatalos ellentmondás esetén kerül sor tárgyalásra, azonban, ha nincs hivatalos ellentmondás, a jogerő beállta után végrehajthatóvá válik a követelés.
A követeléskezelő társaságok a hitelező - a számla kibocsájtója - által igazolt tartozások kezelését vállalják. A piac tisztességes működésének garantálására Magyarországon a követeléskezelő cégek szakmai szervezetet hoztak létre: a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségét (MAKISZ). Ez a szervezet kamaraként működik, és a piaci szereplők legtöbbjét tömöríti. A követeléskezelők a tartozásokat két módon kezelik: vagy megbízás alapján csak kezelésre veszik át és a szerződésben meghatározott kezelési idő lejártával az ügyeket visszaadják az eredeti hitelezőnek. A másik lehetőség, amikor az eredeti hitelezőtől a tartozást megvásárolják (ez az engedményezés) - ebben az esetben az eredeti adós a továbbiakban a követeléskezelőnek tartozik, az adósságot neki kell megfizetnie."
Egy követeléskezelő vállalat szerződés alapján kaphat megbízást különböző cégektől kintlévőségeik kezelésére. Ekkor a követeléskezelő cég nem válik a követelés tulajdonosává, csak az eredeti számlát kibocsájtó szolgáltatóval történt megállapodás alapján egy bizonyos időszakon belül kezeli a követelést.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a súlyosan eladósodott vagy szociálisan rászorult ügyfeleknek nyújt segítséget olyan módon, hogy hiteladós, valamint zálogkötelezett ügyfelektől megvásárolja a jelzáloggal terhelt ingatlant, és ezzel egyidőben a lakóingatlant bérbe adja az ügyfélnek, azaz az ügyfél bérlőként az ingatlanban maradhat.
A végrehajtás jogi kényszerintézkedést jelent, amelynek célja egy tartozás jogi úton történő behajtása. A követeléskezelés célja ezzel szemben éppen a végrehajtás elkerülése az együttműködésre nyitott késedelembe esett ügyfelek fizetési lehetőségeinek figyelembevételével.
A végrehajtó a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által nyilvántartott névjegyzékében szereplő hivatalos személy, akinek jogkörét és lehetőségeit a végrehajtási törvény határozza meg. A köztudatban gyakran keverik a behajtóval, aki - korábbi szóhasználat szerint - egy kintlévőségkezelő cég munkatársa.
